A napfelkelte v�r�s f�nnyel �dv�z�lte a forgat�s helysz�n�n dolgoz�kat. Mindenki �lmosan m�gis sietve �s pontosan v�gezte a dolg�t, fontos jelenethez �rkeztek, az els� cs�k a k�t f�szerepl� k�z�tt. Rengeteg dolog v�rt arra, hogy elrendezz�k, �m a sz�lloda hallj�ban ebb�l a z�rzavarb�l semmi sem �rz�d�tt. A pinc�rek suttogva szolg�lt�k ki az asztaln�l �l� h�rom h�ress�get. Az „Endless Love in blue” h�rom f�szerepl�je �lmosan itta reggeli k�v�j�t. A hangulat kor�nt sem volt bar�ts�gos. A sz�ke �nekes hatalmas napszem�veg m�g� rejtette az alv�s hi�nyt�l kialakult s�t�t karik�it �s morcosan n�zett m�g�le mindenkire aki a k�zel�be ment. � Lee Hongki �nekes �s sz�n�sz. Az asztaln�l vele szemben �rdektelen arckifejez�ssel Jung Yong Hwa iszogatta a m�r langyosra h�lt te�j�t. Kettej�k k�z�tt pedig teljes zavar�ban hallgat�sba burkol�zva Shin Hye �lt. N�ha lopott pillant�sokat v�ltva Yong Hwa-val, szavak n�lk�l „ besz�lgettek”.

     Hongki:

 Ezt m�r nem b�rom tov�bb! Mi�ta le�ltek egyfolyt�ban h�ly�nek n�znek! Azt hiszik nem l�tom? Lapos pillant�sok, elrejtett mosolyok... Ezek azt�n! Na ne! Ha m�g neki�llnak nekem itt sm�rolni, tuti asztalt bor�tok!

Igen d�h�s vagyok, nem is kicsit! S�t! B�r sok�ig tartott beismernem de �n most iszonyatosan f�lt�keny vagyok! Ez a n�... teljesen r�akaszkodik!

– Legal�bb az asztaln�l viselkedhetn�tek!- morgom m�rgesen. A fejem hasogatott, ugyanis alig aludtam valamit az �jjel, �s ez m�r j� ideje �gy megy. Alig alszom, az �tv�gyam sem a legjobb. Arr�l m�r ne is besz�lj�nk, hogy mi van az egy�b sz�ks�gleteimmel. Ha megl�tom egyb�l kiegyenesedek.

– Mi van veled mostan�ban Hongki?– k�rdezi t�lem Shin Hye azzal az �rtatlan mosoly�val. Fel tudn�k robbanni. Lassan veszem le a szem�vegem �s el�villantom legszebb mosolyomat.

– Dr�ga Shin Hye! Nem lenne nekem semmi bajom, ha nem enyelegn�tek itt az orrom el�tt! Most megyek �s s�t�lok egyet!- �llok fel majd viszonylag stabil l�ptekkel vonulok ki az �tteremb�l. Visszaveszem a dr�ga szem�vegem, aki napok �ta a legjobb bar�tom. Vajon elmondjam neki? Nem, nem tehetem! Vontatott l�ptekkel s�t�lgatok a sz�lloda kertj�ben �s az elm�lt p�r napon gondolkozok. Az els� k�z�s forgat�sunk �ta �rzem ezt a k�l�n�s vonz�d�st ir�nta, azt�n ahogy figyelemmel k�s�rtem a munk�ss�g�t, egyre jobban �reztem, hogy beleszerettem. Igen, szerelmes vagyok. �s a szerelemmel egy�tt j�r a v�gy is, hogy egy�tt lehessek vele, �rinthessem, cs�kolhassam, �lelhessem. Ism�t el� k�ne vennem Jeremyt? Tal�n...Igen, akkor nem fogj�k �szre venni, teh�t akkor: Jeremy! El�re!

 Mosolyogva, vid�m tekintettel s�t�ltam vissza a st�bhoz, ahol m�r v�rtak a sminkesek �s az �lt�ztet�k. �k persze m�r itt vannak! De nem lehet! Nem h�zhatom fel magam! Csak laz�n! Ahogy Jeremy tenn�, legy�l buta �s vicces!

Ez ment eg�sz d�lel�tt, mindenkit megnevettettem, aki csak a k�zelembe volt, de most itt ez a jelenet... Most kell elcsattannia annak a h�res cs�knak, nekem pedig a szerepem szerint boldognak kell lennem �s mosolyognom.

– El�g!- ord�t fel a rendez�.- Hongki! �rtem �n, hogy f�radt vagy meg minden, de az Isten�rt! Legal�bb addig er�ltesd meg magad am�g vesz a kamera! Villantsd fel azt a h�res mosolyodat, hogy v�gre mind eb�delhess�nk!

– Sajn�lom!- hajolok meg. A sminkes �jra p�derezi �ket �s ism�t elcsattan a cs�k, �n meg vigyorgok, ahogy csak t�lem telik. K�t k�zzel kapaszkodok Jeremy szerep�be, pedig most s�rni lenne kedvem.

– �s ennyi!- a csap� elcsattan, �n meg p�nikszer�en menek�l�k a szob�mba. Meg sem hallom amit ut�nam kiab�lnak. Csak futok el�re. Megk�nnyebb�lve �s k�nnyes arccal csapom be magam m�g�tt a szob�m ajtaj�t. Ez �gy nem lesz j�! Kell valami nagyon er�s, ami nem enged gondolkodni! R�vetem magam a minib�rra �s az els� kezembe akad� alkoholb�l h�zok egy nagyot. Fene m�d �geti a torkom meg a gyomrom. Fintorogva n�zek az �vegre. �h! A j� �reg sake! K�t perc alatt kiv�gzem az �veget, �s k�bultan, behunyt szemekkel �lvezem a bivaly er�s it�ka hat�s�t. A sz�vem majd kiugrik a hely�r�l, csak �gy d�r�mb�l a mellkasomban. Vagy ez az ajt�? Igen... valaki er�teljesen veri az ajt�t. Csak most veszem �szre, hogy hanyatt fekszem a sz�nyegen...�s a plafon...mit is csin�l? Forog? Igen. Er�teljesen g�rb�lt a l�t�terem.

– Hongki!- kiab�l kintr�l �.- Hallod? Nyisd ki!

 Yong Hwa:

– Ez a bolond. – dohogok magamban tehetetlen�l. – Biztos megint m�rt�ktelen�l ivott, mint azon a j�niusi �jjelen. El sem hiszem. Pedig � nem is tudja, mennyi minden t�rt�nt azon az omin�zus �jszak�n. B�r jelen �llapot�ban �gy gondolom, jobb is.- Hongki, nyisd ki az ajt�t, mert megb�nod! Hallom, amint az ajt� t�ls� v�g�n egy szenved� ny�g�s, majd val�sz�n�leg n�gyk�zl�bra t�maszkod�s folyik. Lassan kattan a z�r, �r�kk�val�s�gnak t�nik, mire kinyitja, v�g�l a l�bfejemre esik az Istenadta... Feljajdulok �s szidni szeretn�m, de azt�n megsajn�lom, olyan t�r�kenynek t�nik ott a padl�n. V�g�l minden viszolyg�somat f�lret�ve felemelem, �s beseg�tem az �gyba �fels�g�t. Meg sem �rdemli a gondoskod�st, ez a barom!

– Nem el�g, hogy elj�tszod Jeremyt, m�g nagyobb h�lyes�get csin�lsz azzal, hogy vedelsz! Sz�gyen gyal�zat! – szidom m�gis a r�gen �lomba mer�lt, szinte mozdulatlann� dermedt testet. – Feln�tt ember vagy, csak sajnos ez nem l�tszik.

– Szeretlek, Yong Hwa. – mormogja halkan, �s mag�hoz �lel, de �gy, hogy nem tudok mozdulni a szor�t�sb�l. Szerencse a szerencs�tlens�gben, miszerint becsuktam a szoba ajtaj�t. Pr�b�lom lefejteni a karjait, �m azt tapasztalom, hogy a polip ehhez k�pest semmi. Szinte az �sszes lehets�ges v�gtagj�t k�r�m fonta. Menek�l�s, ugyan m�r, Yong Hwa, hova? Ez a polip nem enged el �gysem, seg�ts�g�rt pedig sz�gyen lenne ki�ltani, nem esett komoly bajom.

– Ezt akartad, igaz? Az elej�t�l fogva... L�ttam hogyan pillantott�l szeg�ny Shin Hy�re. Mintha � tehetne arr�l, amit ir�ntam �rzel. – mondtam ki hangosan, ami a sz�vemet er�sen nyomta. Sz�vdobban�sai mellkasomat p�f�lik, azt�n egyre egyenletesebb lesz a l�gz�se, �s �lm�ban elmosolyodik. Ez az �tkozott Hongki, olyan sz�p, haragudni se tudok r�. J�zusom, mit is gondolok �n? Ez a majom sz�p? Nevets�ges. Az �rzelmeim viaskodnak m�g egy darabig az eszemmel, azt�n �n is elalszom, �ppen egy m�sik f�rfi karjaiban, nem t�r�dve azzal, mi lesz holnap...

    HongKi:

 Arra �bredek, hogy nagyon melegem van, �s a p�rna nem �ll j�l a fejem alatt. Azt�n lassan �rz�kelem, hogy ez a p�rna mozog. Mozog???? Ijedten nyitom ki szemeimet �s m�g r�m�ltebben �llap�tom meg, kinek a karjaiban is alszom �pp. J�zus!!! Ez�rt ki fog ny�rni ha fel�bred! Ha mindez nem lenne el�g a fejem l�ktet �s er�s h�nyinger ker�lget. F�rd�... ki kell jutnom a f�rd�be! Amilyen lassan �s �vatosan csak tudok kik�sz�l�dok mell�le. Istenem de gy�ny�r� amikor alszik...�h! A f�rd�! Szinte fut�l�p�sben rohanok �t a szob�n �s m�g �pp id�ben hajolok a WC f�l�. Alaposan kit�lalom amit tegnap(?) elfogyasztottam, de legink�bb csak epe j�n ki bel�lem. M�g egy ideig agoniz�lok a nagy feh�r mikrofon el�tt, majd bem�szok a zuhany al�. A meleg v�z friss�t�en hat r�m. Kezd elm�lni a fejf�j�som. De hogy ker�lt � az �n �gyamba? Vagyis legink�bb mikor? Halv�nyan r�mlik, hogy az utols� jelenet ut�n felrohantam �s felvedeltem a k�szletet a minib�rb�l, de ut�na semmi...mi�rt ilyen neh�z a testem? Ja, hogy ruh�ban tusolok! Neh�zkesen ler�ngatom magamr�l a ruh�imat. M�r az als�t r�ngatom le magamr�l amikor �szre veszem, hogy Yong Hwa az ajt�ban �ll. Ez nagyon k�nos...

– Szia!- intek csendesen v�r�s�d� fejjel.- Hogy ker�lt�l az �gyamba?- a tekintete... most meg akar �lni vagy... be sem fejezem a gondolatmenetem ink�bb. De azt hiszem ezzel elk�stem. Itt �llok el�tte f�lig letolt bokszerrel �s �ll� farokkal. K�nos! Irt� k�nos! Legsz�vesebben els�llyedn�k j� m�lyre.

    Yong Hwa:

– Ha azt hiszed, ezt meg�szod, te barom, akkor t�vedsz! – mondom tetetett haraggal hangomban. -H�, h�. – emeli fel a kez�t a m�sik. – Ne egy�l meg ha lehet!- Csak �n hallottam ki bel�le azt a mell�kz�ng�t, ami benne foglaltatott, �s csup�n �n �reztem a b�ntudatot. � szimpl�n k�nosan �rezte mag�t egy sz�l farokban. Nevetni lett volna kedvem, de nem akartam ezt a szerencs�tlent m�g k�nosabb helyzetbe hozni. El�g neki a saj�t t�k�rk�pe. Ami valljuk be nem t�l sz�vder�t� l�tv�ny.

 – Veled aludtam, �s nem �nsz�ntamb�l, elhiheted. Kellett neked iszogatni... Fogadjunk semmire sem eml�kszel a tegnap est�r�l!

 – Nem sok mindenre, ezt bevallom... – t�rdelte a kez�t riadtan.

– Ideje f�rdened! – r�ntottam le az als�j�t, �s a meglepett Hongkit betuszkoltam a zuhany al�. Tekintet�t r�m emelte, olyan igazi, azt se tudom hol vagyok n�z�ssel. Mosolyogni t�madt kedvem ism�t, csak a j� modor �ll�tott meg ebben. Tudtam, szenved. L�ttam egy-egy feh�rre halv�nyult sebhelyet a h�t�n, �s ez nyugtalan�tani kezdett. Gyermekkor�r�l nem igaz�n besz�lt, pedig remek�l j�tssza a gyerekes Jeremyt, az biztos.

– Yong Hwa, kimenn�l k�rlek? – mondta ism�t zavar�ban.

- Mintha nem l�ttam volna m�r a testedet... - mormoltam, �s kis h�ja volt annak, hogy belemarkoljak vagy a haj�ba, vagy a fenek�be... V�g�l amellett d�nt�ttem, hogy kiosonok a szob�b�l, egyenesen a saj�tomba menek�ltem �s �n is a zuhany al� �lltam. A zuhany alatt a Vernyog fallen for me-t d�dolgattam, �s hirtelen azt vettem �szre, hogy Shin Hye meztelen teste simul hozz�m. �n h�trafordultam, majd a csemp�knek tasz�tottam. Ajkaimmal t�ptem az �v�t, egyre lejjebb v�ndoroltam, majd nemes egyszer�s�ggel izmos karjaimba emeltem a l�bait, �s magam�v� tettem. Ez is amiatt a barom Hongki miatt van! Gondoltam �nsajn�latom �s �lvezetem k�zepette. Nem akartam �n Shin Hy�vel �gy b�nni, hiszen � volt a bar�tn�m. �n kedvelem �t, persze tartom a t�vols�got, hiszen m�gis csak egy koll�ga. Az is meglepett, hogy nem ellenkezett, nem sz�lt semmit, tal�n meg�rezte a fesz�lts�get? Vagy esetleg t�bbet jelentek neki egyszer� koll�g�n�l? Vajon milyen �rz�s lenne elmer�lni annak a bolondnak a test�ben? Mikre gondolok �n, �risten! Annyira agg�dom, fekszem az �gyamon, Shin Hye rajtam, �n meg Hongkir�l fant�zi�lok, micsoda abszurd �tlet! Sz�rakozottan a vizes haj�t simogatom, �s �r�l�k, hogy egyel�re nem kell felv�telre menni. J� megpihenni, hossz� napok �llnak m�g�ttem...

 Hongki:

 Hal�lra r�m�tett. Az a tekintet... majd felfalt a szemeivel. B�r megtenn�! �s nem csak a szemeivel, hanem az ajkaival is! Jaj nekem! M�g a gondolat�ba is beleborzongok! De igaz�b�l borzalmasan zavarba j�ttem. L�tta a hegeket. M�g ma is f�j vissza eml�keznem a keletkez�s�kre. Soha nem besz�ltem senkinek sem arr�l, hogy milyen volt a gyerekkorom. Okkal. Vajon mik�nt mutatna a lapok c�mlapj�n, hogy „ Lee Hongki-t gyerekkor�ban b�ntalmazta �s zaklatta az apja!”.

Komolyan ez nem lenne j�. Sokat dolgoztam az�rt, hogy ne kelljen vele t�bbet tal�lkoznom! Ak�rmennyire uralkodom magamon, az eml�kek felt�rnek bennem �s m�gis csak lefolyik arcomon az a p�r csepp k�nny! Egy �letre bel�m v�ste mag�t. Az a szem�t! Rem�lem m�r megd�gl�tt!

Amikor megkaptam Jeremy szerep�t �s elolvastam a forgat� k�nyvet, szinte tudtam, hogy r�m, nekem �rt�k. Kisgyerekk�nt sokszor tettetem magam ugyanilyennek. Kicsit but�nak, de mindezt b�josan aranyosan. Ilyenkor mindenki csak r�m figyelt. �heztem a figyelemre �s a szeretetre. Ak�rcsak most. A m�lton nem v�ltoztathatok m�r. Lassan elz�rom a vizet �s egy t�r�lk�z�vel a derekamon s�t�lok vissza a szob�ba. A gyomrom m�g mindig forog. Le k�ne �llnom a pi�l�ssal, vagy legal�bb kevesebbet k�ne inni. Csak sajnos m�g nem tal�ltam m�st, amivel levezethetn�m a fesz�lts�gemet �s meg�ll�thatn�m a gondolataimat.

Az �r�ra n�zve elkap az ideg. K�t �r�ja lent k�ne lennem! A rendez� ki fog nyuvasztani! Sietve kapok magamra p�r ruh�t �s szinte �r�lt m�dj�ra trappolok le a l�pcs�n. A lift most sz�ba sem j�het. A gyomrom mag�t�l is liftezik.

S�r� bocs�natk�r�sek k�zepette vetem bele magam a munk�ba. Figyelem elterel�sk�nt megint el�kapom Jeremyt. Ism�t sikert aratva vele, plusz hozz�adok n�mi majomkod�st is. A sminkest�l az operat�rig d�l a nevet�st�l mindenki a grimaszokon. A rendez� v�gre nem ord�tja le a fejem k�t percenk�nt, �s j�l is haladunk. A jeleneteim lassan a v�g�hez k�zelednek, m�r csak az aut�-balesetes jelenet van h�tra, amiben meghalok, �s a k�t f�szerepl� v�gre kimondja egym�snak, hogy „ szeretlek!”. Istenem! �n azt nem fogom tudni �pp �sszel kib�rni. K�s� este lesz m�r, mire eljutunk az utols� jelenetemig. A hideg kir�z. Rossz el��rzetem van. De lehet csak �hes �s f�radt vagyok. Eg�sz nap alig ettem valamit, r�ad�sul tegnap sokat ittam. Ma nem forgattak, sem �, sem Shin Hye. Legal�bb nem kellett a szem�be n�znem a reggeli jelenet ut�n. Lehajtott fejjel s�t�ltam vissza a hotelbe, amikor a nevemre lettem figyelmes.

– Hongki!- kiab�l ut�nam a kaszkad�r�m.- Holnap kor�n reggel el k�ne pr�b�lnunk a balesetet, ez�rt k�rlek... k�rlek, ne idd le ma este magad, j�?

– �rtem!- mosolygok r� szomor�an.- Rendben! H�nyra legyek itt?- szinte hallottam, ahogy megk�nnyebb�lten fels�hajt.

– Reggel hatra gyere a parkol�ba j�? Mivel v�gig teljes tot�lba vesznek t�ged, musz�j gyakorolnunk, hogy elker�lj�k a bajt. Rendben?- tov�bbra is mosolyogva b�lintok, majd elk�sz�n�nk egym�st�l. A szob�m fel� veszem az ir�nyt. Ennem k�ne, de nincs �tv�gyam. Majd reggel alaposan bereggelizek. Gondolataim ism�t visszat�rnek szerelmem t�rgy�hoz. Vajon mit csin�lt eg�sz nap? J�rt a forgat�son? L�tott? Haragszik r�m? Gondol r�m? Ezernyi k�rd�s vet�d�tt fel bennem hirtelen, amire j� lett volna v�laszokat kapni. Ekkor felfigyeltem a nevet�s�re. Milli�nyi hang k�z�l is felismern�m. �pp j�tt ki a szob�j�b�l, de nem egyed�l! Shin Hye nevetett vissza r�. Mindkettej�k szeme csillogott a boldogs�gt�l, arcuk kisimult volt. Le sem tagadhatj�k, hogy mit csin�ltak eg�sz nap. A f�jdalom �lesen mart a sz�vembe, m�g oda is kaptam kezemet. H�t ennyire nem kellek senkinek? Ennyire nem lehet engem szeretni? K�sz�n�s n�lk�l siettem el mellett�k, m�g a fejem is elford�tottam, hogy ne is l�ssam �ket. Zokogva z�rtam be magam m�g�tt az ajt�t, �s m�r reflexb�l indultam a minib�r fel�, �m f�l�ton eszembe jutott, hogy holnap vesz�lyes jelenetem lesz. �gy ink�bb d�h�sen az �gyba vetettem magam, let�r�ltem a kis �rul�imat, majd be�ll�tottam a telefonomon az �breszt�t reggel �tre. Bevackoltam magam a takar� al�, �s megpr�b�ltam aludni. �m amint lehunytam a szemem az � arca jelent meg el�ttem, ahogy reggel r�m n�zett a f�rd�ben. A testem reag�lt. Vessz�m mereven �gaskodott m�r csak a gondolat�ra is. Tehetetlen�l ny�sz�r�gtem a takar�m alatt, v�g�l k�nytelen voltam a kezembe venni a dolgot. Gy�ny�r�m pillanat�ban az � nev�t suttogtam.

- Yong Hwa!-  P�r pillanatig m�g fek�dtem �s pr�b�ltam rendesen l�legezni. Percekig zih�ltam, majd kivonszoltam magam a f�rd�be, megmosakodtam, tiszta als�t vettem �s visszafek�dtem. Nyugtalanul aludtam �s mindenf�le h�lyes�get �lmodtam �ssze az aut�s jelenetr�l, Yong Hw�r�l �s Shin Hy�r�l, no meg a kegyetlen ap�mr�l. El�bb �bredtem, mint a telefonom pittyegett volna. F�radtan szedel�zk�dtem �ssze. �lmosan vettem az ir�nyt az �tterem fel�, ahol m�r jav�ban reggelizett a forgat�csoport j� n�h�ny tagja. Alaposan bereggeliztem, majd a kaszkad�rrel, akinek a nev�re nem is eml�kszem, a parkol�ba vonultunk gyakorolni. Ismer�s volt. Ugyanaz ami a Serenity forgat�s�n. �gy k�nny� lesz, tal�n.

Milli�nyi k�k folttal lettem gazdagabb h�rom �r�val k�s�bb, de jobb lett a hangulatom is. Viccel�dve eb�delt�nk, �m ekkor megl�ttam �ket. Egym�st etetve, nevetg�lve, szerelmesen. A sz�vem ism�t megsajdult, �n pedig megint odakaptam.

– Minden rendben, Hongki?– k�rdezte agg�dva Jang Min, a kaszkad�r�m.

– Igen...minden ok�!- motyogtam magam el�.- Csak ideges vagyok a jelenet miatt!

– Ne f�lj! Csak igyekezz mindent �gy csin�lni, ahogy mutattam �s nem lesz baj!- veregetett h�tba, de �gy, hogy majd kik�ptem a t�d�met. Zavartan mosolyogtam vissza r�. M�g egy utols� pillant�st vetettem r�juk �s a sz�vem egy pillanatra kihagyott. Egyenesen Yong Hwa m�lybarna szem�be n�ztem. Az arcom egyb�l paradicsom v�r�s lett. Idegesen lap�toltam be az eb�dem marad�k�t. �pp az utols� falatokat nyeltem, mikor is a rendez� asszisztense jelent meg, �s k�z�lte, hogy minden k�szen �ll a jelenethez. A torkomban egyb�l gomb�c lett. Mit tagadjam? F�ltem. �jra ott motoszk�lt bennem az a kellemetlen el��rzet. Nyeltem p�rat, �s elindultam az utols� jelentemre.

Eltartott p�r percig, am�g mindent felvettem amit kellett. Mire elk�sz�lt�nk a kezem is remegett. M�lyeket l�legeztem �s m�lyen az aut�t vezet� kaszkad�r szem�be n�ztem. Igyekeztem nem arra gondolni, hogy bajom is eshet. Er�sen koncentr�ltam, majd a csap� hangj�ra beindult minden. Egyetlen v�letlen pillant�s volt csup�n, de az a cs�k amit l�ttam, lefagyasztott. Egym�st falt�k, szerelmesen, szemtelen�l nem t�r�dve a forgat�csoporttal, az �js�g�r�kkal �s velem!

Hirtelen �les f�kcsikorg�s vonta mag�ra elkalandozott figyelmem. Az aut� alig n�h�ny centire volt el�ttem. A v�r megh�lt bennem. Teljesen lesokkoltan �lltam �s ijedten n�ztem a gyorsan k�zeled� motorh�z tet�t, majd j�tt a csattan�s, a f�jdalom azt�n el�jultam. M�g eml�kszem, hogy utols� gondolatk�nt az suhant �t a fejemen, hogy szeretem...

 Yong Hwa:

Nem tudtam mozdulni a l�tv�nyt�l, ahogy felcsap�dott az aut�ra. Felpattantam �s odarohantam majd egy id�ben ezzel a b�ntudat elem�szt� g�dr�be zuhantam. Mellette kellett volna lennem, de �n nem... �n beletemetkeztem ebbe a n�be, aki tal�n nem is szeret igaz�n.

– Ha tudtam volna... – mormogtam magam el�. A sors a kezembe adta egy m�sik ember sz�v�t, �s lehet nekem el kellene fogadnom. A sr�c saj�t v�r�ben fetrengett, de eszm�letre t�rt, amikor �n gyeng�den r�zogatni �s sz�longatni kezdtem.

 – Yong Hwa... – motyogta, majd f�jdalm�ban ny�sz�rg�tt. Megn�ztem a l�b�t, t�rdn�l kicsi lej�tt a b�r de nem az aggasztott a legjobban, hanem ink�bb a fej�n l�v� cs�nya z�z�d�s. Beleverhette az aszfaltba amikor legurult a motorh�z tet�r�l. Azt hiszem, enyhe agyr�zk�d�st kaphatott, mert hirtelen h�nyni kezdett. Biztos megint annyira beevett, mint idegess�g�ben szokott. Ez a fi� sosem n� fel? Azt�n miel�tt �jra beverte volna azt a kem�ny fej�t, al�ny�ltam, �s �vatosan visszafektettem.

- Itt vagyok, te idi�ta. - s�gtam a f�l�be halkan, �s felemeltem a test�t, majd �thelyeztem egy puha matracra, amire eredetileg esnie kellett volna. H�vtunk egy orvost, mert a k�lts�gvet�sbe nem f�rt volna bele jelenleg egy olyan orvos, aki a st�bhoz tartozik. �n a haj�t simogattam g�piesen, am�g a ment� ide�rt. Szempill�ja n�ha meg-megrebbent, �s az izmai r�ngtak. M�g �gy is, ilyen �sszet�rten is �desnek tal�ltam. Hitetlenkedve r�ztam a fejem. Megint mi jut eszembe? Megint megr�ztam a fejemet, �nk�ntelen mozdulat volt, de t�kr�zte, azt, hogy mennyire ki akarom verni �t a fejemb�l...

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.